Bárány János, Hermann (Pöstyén, 1895. Élete végén részt vett Nagy Imre és Maléter Pál csontvázának exhumálásában és azonosításában. Kórházakban, klinikákon működött, 1847-től ismét a bécsi Közkórház orvosa. És rendelő vezetője. Jelentős szerepe volt a bp. Rózsahegyi Aladár (Nagykálló, 1855.
A pesti piaristáknál tanult, majd orvosi tanulmányokat Bécsben és Pesten végzett, 1842-ben szerzett orvosi oklevelet a pesti tudományegy. Tud., 1989, 3. : Gallai M. Dissertatio inauguralis phis. Orvos, higiénikus, orvostörténész, az orvostud. 1936-ban szerezte meg orvosi oklevelét a debreceni orvosi karon. Köt., Bp., 1929); Bencze J. : Emlékezés Sz. Kenzy kórház belgyógyászat orvosai. 1843-ban a pesti, 1844–1846-ban a bécsi egy. 1948-tól rendelőintézeti főorvos. 1881-ben lefordította Molière Botcsinálta doktor c. színművét. Medikusként Krompecher Ödön mellett dolgozott a kórbonctani int.
1805-ben Erfurtban bölcsészdoktor lett. Szakszervezetének vezetőségi tagja, 1975–1977-ben az Orsz. Állatorvos, zoológus, entomológus, egy. 1918–1919-ben biztosítótársasági orvos, 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején az orvosok szakszervezetének egyik tisztségviselője. Schöller Károly (Sopron, 1877.
1807–1829-ben elsősorban botanikával foglalkozott, Erdély flórájának teljes leírásán dolgozott. Án tanársegéd, magántanár, 1907-től a bakteriológiai diagnosztika ny. Orvos, nőorvos, Semmelweis Ignác unokája. Két akasztófa árnyékában (Szeged, 1989) – Irod. 1955-ben kivándorolt, jelentős könyvtárát a SOTE könyvtárának adományozta. 70 közleménye jelent meg hazai és külföldi szaklapokban.
Kraniometriai vizsgálatok magyarországi lakosok koponyáján (Kolozsvár, 1911); Tájbonctan, különös tekintettel az orvostanhallgatók igényeire (Bp., 1914) – Irod. A láthatatlan kórokozók, filtrálható vírusok (Bp., 1931); Warzen, Papillome und Krebe (Leipzig, 1936); Die Erkrankungen der weissen Substanz des Gehirns und des Rückenmarks (Leipzig, 1940); Kórbonctan. I Zsidó Kórház orvosa, elmeszakértő. De metallis dubiis (Bécs, 1770); Systematis chemici (Tyranviae, 1773); Index horti botanici Tyrnaviensis (Tyrnaviae, 1775); Index secundus horti botanici Universitatis quae Pestini est (név nélkül, Pest, 1788); Die Kunst, Blutlauge und mehrere zur Blaufärberei dienliche Materialien in Grossen zu bereiten und solches zur Blaufärberei anzuwenden (Bécs, 1790); Über das Brownische System (Ofen, 1798); De aqua soteria thermarum Budensium (Buda, 1804) – Irod. Őrnagyi rangban a komáromi helyőrség kórházát vezette. 1826-ban Pesten szerzett orvosdoktori, sebész- és szülészmesteri oklevelet. Selye János (Bécs, 1907. 1863–1869-ben a sárospataki ref. Ha rendszertelen vérzésre fogamzásgátlót kapott. Tanára, a Kollégium orvosa. Hetényi géza kórház belgyógyászat orvosai. Jelentős botanikus és mineralógus, növény- és állatvédelemmel is foglalkozott. Az érsebészet hazai úttörője. Mästung durch Steigenung der Nebenniesenrindenfunkction (Szeged, 1949); Igazságügyi orvostan (I–III.
1818-ban szerezte meg orvosi oklevelét Bp. 1860-tól tanársegéd a pesti élettani tanszéken, 1862-ben magántanár, 1863-tól az elméleti orvostan tanára Kolozsvárott, 1867–1871-ben a pesti orvosi karon az élettan, 1871–1888-ban a gyógyszertan ny. Sebészeti klinikán tanársegéd. Gebhardt Xavér Ferenc fia. 1945 után nyugdíjasként szaktanácsadó volt az állateü. Ottava Ignác (Érsekújvár, 1852. Fel, Bp., 1957); A Physalis Alkekengi kehelyleveleinek festékei (Szabolcs J. 1700-ban I. Lipót őt bízta meg Erdély nemesfémbányászatának újjászervezésével. I orvosi karon, 1889–1917-ben Bács-Bodrog megyében vidéki körorvos, 1917-től Bécsben működött városi orvosként, 1921–1936-ban a Collegium Hungaricum orvosa. A tanszék regionális súlyának növelése céljából munkatársaink nem csak Debrecenben, hanem a régió más városaiban is rendszeresen tartanak továbbképző előadásokat. Előbb teológus és jogász, majd 1843ban a pesti orvosi karon szerezte meg orvosi oklevelét. San Diego, California, USA, 1958. Váci kórház belgyógyászat orvosai. ) Nevéről 1906-ban emlékérmet neveztek el, több eü. Dissertatio inauguralis medico-pratica de metritide septica in puerperas grassante (Bécs, 1823); Grundzüge zur Dipsobiostatik... (Laibach, 1834); Medizinische Topographie Laibachs (Laibach, 1834); Nosographologia (Padova, 1832).
Verseket, színdarabokat és elbeszéléseket írt. 1966–1971 a veszprémi Vegyipari Egy.